Elmentem a barátomhoz, aki egy közös barátunkkal lakik együtt. Petinek van csinos barátnője, de az én pasim most nincs otthon.
– Biztos elfelejtette, hogy megbeszéltétek a randit. De várd meg nyugodtan, Vali most úgy sincs itt. Unatkoznék egyedül.
– Ok, ha nem vagyok útban. Bár nem fogok sokáig várni, mert kicsit megfájdult a fejem.
– Biztosan attól, hogy feszült vagy mostanában.
– Nem is… Miből gondolod ezt?
– Hát, mert látom barátomon, hogy gondjaitok vannak. De semmi közöm hozzá, úgyhogy ezt nem tőlem hallottad.
– Ugyan milyen problémánk lehetne? Tévedsz. Minden a legnagyobb rendben köztünk. Vagy te másképp látod? Tudsz valamit amit én nem?
– Semmi fontosat. Csak Bandi nemrég azt mondta… De nem mondhatom el. Tényleg!
– Ha belekezdtél, akkor muszáj végig mondanod.
– Ok, de csak akkor, ha köztünk marad.
– Rendben. Hallgatok mint a sír.
– De nem tudom bízhatok–e benned ennyire?
– De mit tehetnék, hogy ennél jobban bízz bennem?
– Mondjuk ha lenne rólad meztelen fotóm, vagy valami olyan titkod, amit nem szeretnél, ha megtud Bandi, akkor muszáj lenne titkot tartanod.
– Te is tudod, hogy ez rossz ötlet. Már csak azért is, mert ha Vali meglátná, hogy rólam nézegetsz meztelen képeket… Meg amúgysem. Csak barátok vagyunk, azok meg nem fekszenek össze.
– Nem is arra gondoltam. De, tudod mit? Vali ma biztosan nem jön, te feszült vagy én meg képzett masszőr. Felajánlom hát szolgálataim. Na, elfogadod? Csak egy masszázs, jó?
– Nem is tudom. Előbb még meztelen fotókkal jöttél… Mi lesz ha eszedbe jut filmre venni? – nyafogtam.
– Lehet, hogy ez furcsának fog tűnni, de elég sok nő kéri, hogy masszázs közben filmezzem és meg is veszik a videót. Azt mondják, azzal bizonyítják a férjük előtt, hogy nem történt semmi, csak masszázs.
– Ebben lehet valami. Talán nem vagy túl bizalomgerjesztő masszőr – nevettem ki őt.
– Pedig soha nem éltem vissza a tudásommal.
– Hogyan lehetne visszaélni azzal?
– Ne légy naív. Tudnod kell, hogy szexmasszázst is tanultam. Ha olyat adnék annak, aki csak egy szimpla feszültségoldó masszázst kér…
– Akkor mi lenne?
– Akkor azt tennék velük, amit akarok. De sose csináltam olyat.
– Ezt nem hiszem el! Amikor váltasz a masszázs típusok között biztosan észre lehet venni és hülye lenne, aki hagyja magát másképp masszírozni.
– Biztosan igazad van. Na, akkor te úgyis megéreznéd, és ha szólsz, abbahagyom. Ok?
– Hát, jól van. De beárullak Valinak, ha rossz fiú leszel! Értetted? Na és cserébe muszáj elárulnod, amit titkolni akartál előbb. Rendben?
– Ok, majd közben elmesélem.

Levetkőzöm fehérneműre, ő elkezdi a masszázst, de pár perc múlva érzem, hogy bizsereg a testem.
– Te mit tettél velem?
– Semmit. Csak masszírozlak. Vagy úgy érzed intim helyre nyúltam? Szólj rám nyugodtan, bár a combod és a hasad, meg a popsid is gondoltam, de ha neked az gond, akkor azokat kihagyom.
– Nem, nem! Csak nyugodtan csinálj mindent, ahogy másoknak, ok? De közben mesélj!

Folytatja hát és egyre jobban élvezem. Csakhogy nem kimasszírozza a testemből a feszültséget, hanem inkább felizgat minden érintésével. Ígéretéhez hűen, nem nyúl a puncimhoz és a mellem bimbóit is kihagyja. Kicsit csalódott is a testem, mert szinte várja az érintéseit.
Ő végig a szemembe néz és érdektelen dolgokról fecseg.
– Ne ezeket mondd légy szíves, hanem azt a titkot.
– Melyiket? Több is van – nevetgél rajtam.
– Azt a legnagyobbat, amit nemrég nem mertél elmondani. De annyira kiszáradt a szám.
– Biztos elromlott a párologtató. Mindjárt utánanézek. Addig hozok egy kis üdítőt.

Kiment és egy pohár citromsárga színű folyadékkal teli pohárral kínál. Belekortyintok, de az íze nem túl jó.
– Ezt romlott citromból csináltad?
– Nem, ez grapefruit, csak nem friss, bocsi. De nyugodtan idd csak meg, jót fog tenni.
Mikor látja, hogy nem nagy kedvvel kortyolgatom segít benne. Számhoz illeszti a poharat és szinte leönti a torkomon. Fulladozok, majd szemrehányón nézek a csillogó, szép szemébe. Az előbb még nem láttam ennyire szépnek, de ezt az érzést most felülírja dühöm.
– Ezt most miért kellett?
– Ne haragudj, csak úgy láttam erőtlen most a kezed. Segíteni akartam. Fájt?
– Nem, csak… Semmi. Menj és intézd a párologtatót.
– Mindjárt jövök.

Mire beér, pedig nem tartott soká, már nagyon pihegek és izzadok. Ekkor már sejtem, hogy valami furát itatott velem, mert ilyet nem szokott produkálni egy szimpla masszázs alatt a testem. Mielőtt szóvá tehetném neki, mellettem áll a megjavított párologtatóval és rám irányítja a gőzt. Nem forró, inkább hűvös az első pillanatokban. A testem boldogan üdvözli e hűvösséget.
Sajnos csak az első pár másodperc ilyen, aztán rám tör a forróság. Egész testem izzik, bizsereg. Nagyon beindított ez a srác. Ekkor még tiltakoznék, de a keze már a bugyimban és a melltartó alatt masszíroz.
– Mit… csinálsz?
Nem válaszol, csak halkan duruzsol. Azt mantrázza, hogy mennyire szép vagyok, és hogy már rég meg kellett volna dugnia, de most majd megteszi velem mindazt, amit eddig elmulasztott. Azt is mondja, hogy a nagy titok az, hogy a pasim elmondta neki, hogy nem tudott kielégíteni.
– Ez… nem is… igaz… – nyögdécselem.
– Nem? Akkor jó, mert imádom, amikor a lányok előttem vonaglanak az orgazmusuk alatt, és neked ma velem nagyon sok lesz abból.
– Nem teheted, mert ha Bandi megtudja…
– Nem fogja elmondani neki egyikünk sem. Amúgy meg ezt hang nélküli videóra veszem. Ebből látszani fog, hogy mennyire beindultál rám. Ha netán mégis elszólnád magad ez bizonyíték lesz arra, hogy én nem ezt akartam…
– Te… szemét… - mondom neki félig nyögve, félig nevetve. Fogalmam sincs miért nevetek, de egyszerűen nem tudom abbahagyni. 

Eközben is folytatja a masszázst, de most kimondottan izgat, ami jól is esne, ha ő lenne a pasim. Így viszont bűntudatom van és félek mi lesz, ha kiderül? Attól is, hogy tulajdonképpen mire készül?!
Imádom néha kiszolgáltatott helyzetben érezni magam, de ez a fajta kiszolgáltatottság most nem tetszik. Könyörgőre fogom: – Kérlek… ne… csináld… hagyd abba…
– Ok – mondja épp amikor már az orgazmus kapujában állok.
Leáll a ténykedésével, de csak azért, hogy elővegye a farkát. Én vonaglok közben, csak fél szemmel érzékelem, hogy mit tesz, annyira elbódít az a valami, amit adott nekem.
Miután lekapta a nadrágját és láthatom meredező szerszámát, ismét megkínál egy pohár itallal. Ez színtelen, de nem bízok benne és nem akarok inni.
– Ez csak víz. Öblítsd ki a szádat, mert azt akarom, hogy leszopj.
– Én… nem… akarom… – dadogom de közben nem tudom megállítani a testem vonaglását. Majdnem lepotyogok a masszázsasztalról, de erre azért figyel, és nem enged leesni.
– Rendben. Nem kötelező. Csak hogy tudd! A párologtatóban olyan gázt kaptál, ami felizgat és képes órákig ilyen állapotban tartani téged, de nem tudsz kielégülni. Ha ezt akarod… Persze masztizhatsz is, jól fog mutatni a videón. De akkor biztos lehetsz benne, hogy eladom.
– Szemét… – motyogom és még pár percig tartom magam. A feszültség viszont egyre nagyobb, már majdnem szétrobbanok. Csakhogy hiába teszem a kezem a puncimhoz, nem tudok elmenni. Azt érzem, hogy ő nem is hagyná nekem. Felemeli a karjaim, majd a csuklómon kattan egy-egy bilincs. A bilincs egy másikhoz van rögzítve, az meg az asztal fémkeretébe. A lábam ugyan szabadon mozgathatom, de úgy megmarad a feszültség. Ekkor az arcom elé teszi a faszát és lengeti. Még mindig tudnám tartani magam, csakhogy ekkor elkezd simogatni. Nem érinti azokat a részeim, amikkel el tudnék élvezni, inkább ha lehet még jobban felizgat. Közben is mondogatja mit és hogyan szeretne velem tenni, meg hogy tudja, hogy előbb–utóbb én is akarni fogom. Sajnos igaza lesz, mert anélkül a simogatás nélkül talán tényleg kibírnám órákig is akár, de azzal együtt már nem.
Rövidesen könyörgőre fogom.
– Kérlek… kell az… az orgazmus… hagyj elmenni… könyörgök…
– Rendben kicsim, nem kínozlak, de meg kell adnod nekem amit akarok.
– Bármit megteszek… Csak kérlek…

Ekkor a keze a csiklómra teszi, a farkát meg a számba. Mindkettő nagyon kellemes, már én is akarom és élvezem azt a keménységet. Sajnos, ez nagyon rövid ideig tart. Éppen abban a pillanatban áll le, amikor majdnem átlendülök a holtponton.
Megvonja a számtól a szerszámát, felmászik a lábam közé az asztalra, megemeli a csípőmet…
Még egy utolsó kísérletet teszek. Még egyszer próbálok ellenkezni: – Légyszi, azt ne… Csak egy orgazmus kell… Nem akarom… megcsalni.. Őt…
– Akkor most kell az a megkönnyebbülés, vagy nem?
– Ok – egyezek bele megtörten. A testem kielégül, de a feszültség alig csökken bennem. Ekkor jövök rá, hogy most már bármit megtehet velem és én tényleg élvezni fogom. A testem legalábbis.
Ez így is lesz, mert nem áll le. Miután elélveztem kioldozza a kezem, megfordít és hátulról is dug pár percig, majd jó sok másik pózba is forgatja a testem. Komolyan élvezem, vagyis élvezném, ha a bűntudat nem ágaskodna minduntalan bennem. Úgy fél óra elteltével tűnik, csak fel, hogy ő még egyszer sem élvezett el, bár én már nem is tudom hányadik orgazmuson vagyok túl. Lecsúsztatom a kezem és a farka tövében megérintek egy gyűrűt. A srác nagyon vigyorog és dug tovább.

Mire végez bennem azt észlelem, hogy nem vagyunk egyedül. Amint kicsusszan belőlem, rögtön átvesz tőle egy mackós alkatú srác, magához emelve feláll és most ő dug tovább.
Petinek a kezében kamera és igyekszik minél többször az én arcom lekapni, amikor ez nem sikerül megelégszik azzal a látvánnyal is, amint a srác ki–be csúszkál bennem. Rajta valószínűleg nincs gyűrű, mert pár percig bírja csak. Négykézláb az asztalra állít engem.
A többiek kinevetik, ő meg mentegetőzik:
– Annyira szűk ez a csaj!
– Na lássuk csak – szól a harmadik és azon nyomban ő is dug.
Csakhogy ő nem a jó helyre talál be, emiatt sikítok. Rögtön kapok is Petitől egy szájpecket.
– Baszki! Ez tényleg szűk! – mondja az a srác, aki a popsim szüzességét vette épp el.
– Nem csoda, mert seggbe baszod – nevetgél a másik kettő.

– Na, szopjál cica – ül elém Peti. A kamot most a harmadik srác kezeli, aki nemrég végzett bennem. Nincs mit tennem, a popsim majd szétszakad, de muszáj Petit felkeményítenem. Egyszerűen nem tudok mást tenni, pedig ezt már nem élvezem.
Miután a srác teleélvezi a seggem, Peti ismét hanyatt fordít és misszibe dug tovább. Csókolja a szám közben, mert ő ezt nagyon élvezi. Észreveszi, hogy én nem, ezért meglegyint.
– Ne csináld már! Muszáj neked is élvezned ezt. Annyira imádlak csókolgatni. Szeretlek is, nagyon! Látod, ajándékot is hoztam neked. Mindjárt kettőt! Nem mondhatod, hogy kicsinyes lennék.

Muszáj hát színlelnem, hogy élvezem, és egy idő után nem is esik nagyon nehezemre. Így dugnak felváltva, folyamatosan… Mígnem egyszer a testemnek elég lesz. Megadja magát a sötétségnek. Elájulok.

Sötét van, amikor feleszmélek. Otthon fekszem a saját ágyamban, meztelen. Fogalmam sincs, hogyan kerültem haza, arról se, hogy ki vetkőztetett le. Nagyon szégyellem magam, hisz mindenre emlékszem. Egészen addig, míg a sokadik menet után kidőltem és beájultam.
Egy kéz ér a kezemhez. A félhomályban Peti hangját hallom.
– Felébredtél kiscsillag? Nem kapcsolhatom fel a villanyt, mert akkor szétrobbanna a fejed.
A szám hidegnek tűnik, ajkam cserepes. Egy szót tudok csak kaparó torkomon kinyögni.
– Miért?
– Hogy miért tettem? Ok, elmondom. A titok az lett volna, hogy Bandi és Vali összejöttek. Azt nem tudom, Vali mennyire volt benne, mert előlem igyekezett eltitkolni. Annyit biztosan tudok, hogy őt nem hárman baszták szét, hanem Bandi sokkal több ajándékról gondoskodott számára. De persze nemcsak ezért volt. Én tényleg akartalak rég óta. Csak te nem vettél észre. Nem kellettem neked. Tegnapig nem. Tudom, hogy tegnap se azért mert szerelmes lettél belém, mégis nagyon érdekes volt látni, ahogy könyörögsz a farkamért, az orgazmusért. Az a rész a legkedveltebb az egész videóban. Nyugi, eddig egyedül csak Bandi kapott belőle és Vali. De ha el szeretnél menni mondjuk a rendőrségre, akkor nekik is muszáj lesz megmutatnom azt. Tudod… Ők sem angyalok és ha egyszer hozzájuk kerül, ki tudja ki mindenki fog még csámcsogni azon.
– Te szemét! Menj el…
– Sajnálom, de nem tehetem. Ezek után Vali biztosan elhagy, én viszont nem maradhatok barátnő nélkül. Bandi szerintem erre az időre már kiábrándult belőled. Ja, még nem is mondtam… Vali azt állította, hogy megerőszakolták. Nem hihettem el neki, mert Bandi mutatott nekem is pár fotót, amin látszik, hogy Vali mennyire élvezi.
– Hagyj magamra! Kérlek! – sírom el magam.
–Tényleg nem mehetek el most, amikor be fogod bizonyítani mennyire szeretsz engem. Ok, lehet eleinte csak hálás leszel. Tudod te milyen nehéz egy tehetetlen embert mozgatni, levetkőztetni, megfürdetni, majd ágyba tenni? Na, én ezt mind megtettem érted. Igazán hálás lehetnél érte!
– Vetkőztetni nem sokat kellett… – motyogom.
– Tévedsz szívem. Muszáj volt bebugyolálni téged valamibe. Ha bárkivel találkozunk azt kellett volna mondjuk, ugye, hogy viszünk a kórházba mert rosszul lettél, és a mentőket nem várhattuk meg. Mindenki tudja, milyen lassúak. Nem hagyhattuk, hogy meghalj, ugye? De ha akkor kitakarnak és meglátnak… Muszáj volt hát adni rád egy ruhát. Szerencse, hogy Valival majdnem egy a méreted, mert ő hagyott nálam pár göncöt. Ezt már biztosan nem viheti el, mert amint ideértünk letéptem rólad. Könnyebb volt, mint levetni. Most azt akarom, hogy szeress! Az se baj, ha eleinte hálából.
– Bocs, de most az se menne. Mindenem fáj, annyira szétbasztatok.
– Azt akarod mondani, hogy nem tetszett az ajándékom? Vigyázz, mert eddig vigyáztam rád, de ha nem foglak szeretni, akkor vigyázni se fogok.
– De most tényleg…
Ekkor kaptam egy pofont, de akkorát, hogy a bal fülem percekig csöngött tőle.
– Hálátlan szuka!
Felugrott és fel–alá járt a szobámban.
– Márpedig ma belém fogsz szeretni! Tegnap nem voltál túl meggyőző, de ma nem kapsz semmilyen afrodiziákumot. Ha nem tudsz szeretni, akkor békén hagylak. Leveszem rólad a kezem, de megvédeni sem foglak. Pedig elhiheted, hogy ha az a videó napvilágot lát, nagy szükséged lenne olyanra aki megvéd.
– De azt mondtad…
– Aha. Azt mondtam, hogy nem látta más. Eddig nem is! De ha nem szeretsz, akkor kit érdekel mi lesz veled, vagy a videóval?

Csapdában estem hát. Akkor muszáj volt megadnom magam megint. Igyekeztem neki eljátszani, mennyire szerelmes vagyok belé. Elhitetni azt, hogy akkor is rá vágytam, amikor nem vele jártam. Tulajdonképpen azért kezdtem ki Bandival, mert az ő barátja volt és így a közelében lehettem. Bármennyire is fájt a szám és az egész testem, csókolgattam és magamba fogadtam. Sőt, könyörögtem neki, hogy dugjon meg!
– Még… még… erősebben! – mondogattam, pedig sírni lett volna kedvem.
Szerencsére az előző nap neki is betett valamennyire, mert fél óránál tovább nem gyötört. Kora délután volt.
Nagy nehezen sikerült rávennem, hogy legalább hagyjon kialudni magam. Azt mondta másnap jön.

Amint elment, azonnal felhívtam Gyöngyit. Ő a legjobb barátnőm és senki másnak nem mondhattam volna el, mi történt velem. Csakhogy közben rám tört a sírás. Annyira zokogtam, hogy azt mondta, inkább eljönnek hozzám a férjével és személyesen beszélünk. Beleegyeztem.
Hamarosan megérkeztek és amint megláttak, hívni akarták a mentőket. Sírva rimánkodtam, hogy azt ne tegyék.
Miután meghallgatták a mondandómat, Gyöngyi mellém ült. A férje azt mondta muszáj wc–re mennie. Bevette magát az illemhelyre ahonnan vagy negyed óra múlva került csak elő. Közben valószínűleg telefonált, mert néha mintha hangokat hallottam volna odabentről.
– Szívem, most magatokra kell hagyjalak egy kicsit. Sürgős elintéznivalóm van, ugye megértesz?
– Persze drágám, menj csak – válaszolta Gyöngyi a férjének.
– Lécci amikor elmegyek zárd be az ajtót, és senkit se engedj be, ameddig nem hívlak a mobilodon. Érted?
– Aham. Úgy lesz, ahogy akarod édesem.
– Sietek… – azzal elment.

Gyöngyi tényleg a legjobb barátnőm, meg a férje is közeli ismerős. A közeli azt jelenti, hogy egy alkalommal megkaptam őt ajándékba a barátnőmtől. Akkoriban elég feszült és kötözködős voltam, ami nekem ugyan nem tűnt fel, de nekik nagyon is.
– Be kéne pasiznod – szólt rám párszor barátnőm – Kezdesz kiállhatatlan lenni.
– Tényleg? Én nem vettem észre, de ha te mondod. Sajnos azonban nincs se időm, se energiám pasizni mostanában. Sok ez így együtt nekem. Munka mellett tanulni meg minden… Rád is alig marad, nemhogy pasikra.
– Tudod mit? Gyere el hozzánk hét végére és lazuljunk együtt. Nem akarok kifogást hallani. Két nap szünet kell az agynak is másképp túlcsordulsz és azt se fogod tudni, amit eddig megtanultál.
– Az jó lenne, de…
– Csitt! Mindent elintézek neked, de muszáj ezen a hétvégén velem lenned.
Kicsit még vitáztam, de a végén beláttam, hogy muszáj elfogadnom a meghívását arra a hétvégére. Nem akartam elveszíteni őt mint barátnőt. Apun és rajta kívül senkim sem volt akkor.

A hétvége jól sikerült. Eleinte sétáltunk, úsztunk, igazi kikapcsolódás volt. Sok mindent megbeszéltünk és férje nagyon diszkrét volt, mert amint észlelte, hogy csajos téma kerül szóba mindig talált valami kifogást, amivel eltávolodott tőlünk. Hol italt hozott, hol a következő programot szervezte le, hol taxit hívott… Estére mindannyian kellőképpen lazán foglaltunk helyet a kanapéjukon tv nézéshez.
Nem részletezem, de mire felocsúdtam, már a második orgazmuson voltam túl, ráadásul úgy, hogy egyiket Gyöngyi, másikat a férje okozta. Meglepődtem a srácon, de barátnőm azt mondta, muszáj elfogadnom őt, és használjam nyugodtan mint egy vibrátort, nem kell szeretnem ahhoz.
Másnap reggel frissen kipihenve ébredtem és akkor beláttam, hogy igaza volt abban, hogy kiállhatatlan voltam az előző napokban. Ez egy külön történet. Egy külön lapot foglal el a naplómban.

Mire a Petivel történtek után felébredtünk másnap délelőtt Gyöngyivel – mert mondanom sem kell, hogy velem aludt – férje frissen főtt kávéval várt minket a konyhában.
– Jó hírem van számodra kis csillag!
– Igen? Talán az, hogy még életben vagyok az jó?
– Élsz és egészséges vagy. Remélem legalábbis, hogy kipihented magad.
– Azzal nincs gond, csak… Ha Bandi vagy Peti megint jön…
– Egyik se fog. Peti nem is tudna most, mert baleset érte és eltört a lába. Bandi meg ezt látta és azt mondta, ad neked gondolkodási időt.
– Ezt nem értem. Berúgott talán Peti? És mi az hogy Bandi ad nekem gondolkodási időt?
– Hát az úgy volt, hogy véletlen arra jártunk pár haverral és meghívott egy kis tv–zésre. Bandi mutatott egy videót és Peti rákontrázott. Aztán mindketten nekünk adták ajándékba az eredetit, bár Peti eleinte mást gondolt vele. Hogy a kérdésedre válaszoljak, nem, nem volt berúgva egyikük sem, de amikor a srácot bekísértük a kórházba a mentővel, a dokik a vérében találtak drogot. Értesítették a rendőrséget, mert nekik ilyenkor hivatalból kell feljelentést tenniük. A zsaruk persze minket is tesztnek vetettek alá, de mi tiszták voltunk, ugye, csak ők ketten nem. A helyszínelés során nem találtak többet, de így is vádat emelnek majd ellenük. Átnézték a számítógépet is, majd Bandinál folytatták, hátha találnak a terjesztőkre utaló nyomot. Addigra a videókat rendbe tették a srácok, azaz törölték és ha a rendőrök vissza is tudtak állítani abból valamennyit érdektelennek minősíthették a részletet, mert nem foglalkoztak vele. Ezt már egy ismerőstől tudom, mert nyilván velem nem közölték volna akkor sem, ha bármi eredménye is lett volna az átvizsgálásnak. Szóval a mai fiatalok maguk alatt vágják a fát, de az nem is csoda, ha ennyit drogoznak.

Szóhoz sem jutottam egy jó ideig és sok minden átfutott a fejemben, de rákérdezni nem mertem, vagy inkább nem akartam. Néha jobb nem tudni a tényeket. A lényeg viszont felszabadító volt. Mondhatnám elszomorítónak is, ha még éreztem volna Bandiék iránt bármit a gyűlöleten és a megkönnyebbülésen kívül. Békén hagynak hát, és nem tudnak zsarolni sem.
– Mi lett végül azokkal a videókkal?
– Úgy gondoltam, jobb ha azokat soha senki sem látja. Rosszul tettem, hogy megsemmisítettem?
– Biztos, hogy nem maradt sehol sem?
– Amennyire tudjuk nem. Vagy szeretnél belőle emlékként egy másolatot? Lehet tudnék még csinálni, tudod a pendrive…
– Eszedbe ne jusson! Bocsi, de… Tényleg jobb, ha elfelejti mindenki.
Szomorúan nézett rám, amiből kiderült számomra, hogy ő bizony látta. Nem tette szóvá azonban a nyilvánvalót, azt, hogy én sohasem fogom tudni elfeledni. Szerintem Vali sem.

Pár hét múlva jutottam el odáig, hogy őt megkerestem. Bandit nem hívtam és Petit sem akartam látni. Nem igazán sajnáltam egyiket sem.
Vali részletesen elmesélt mindent és abból kiderült, hogy ő nagyjából ugyanazt élte át, mint én. Amikor ezt mondtam neki, ő azt felelte, hogy szerinte összebeszéltek a pasik. Ő ugyanis még azt is megtudta, hogy ki mennyit fizetett érte. Azt is tőle tudtam meg, hogy kik voltak és azt is, hogy időközben mindegyik balesetet szenvedett. Nem, nem halt bele egyikük sem, csak pillanatnyilag mindegyikük munkaképtelen. Nem mintha bármelyik is kapna táppénzt, mert egyiknek sem volt munkahelye. Rejtély, hogy miből futotta nekik ránk.
Miután vele beszéltem rögtön felhívtam Gyöngyit és eszébe juttattam azokat a többieket. Azt felelte, nem tud róluk semmit, de ne nyugtalankodjak, mert ahogy a férjét ismeri, nagyon alapos és szerinte velük is elbeszélgettek.